Vizi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke a napokban a matematikaoktatás fontosságáról beszélt. Ezzel természetesen egyet is értek, volt azonban egy mondat, ami megütötte a fülemet:
"matematika nélkül itt nem lesz zeneszerző, sakkozó".
A képen Jennifer Main "The Composer" című műve látható
Az MTA Lendület néven új programot indított, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen új kutatócsoportok létrehozására. A cél az volt, hogy hazacsábítsanak jelenleg külföldön dolgozó, fiatal, de már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, hogy itthon alakítsanak önálló csoportot. Hétfőn hirdettek eredményt, a hat győztest elnézve talán nem túlzás azt mondani, hogy a matematika dominál.
Az MTV Záróra című műsorának a vendége volt tegnap este Szemerédi Endre matematikus, aki a közelmúltban több rangos nemzetközi díjat is kapott munkájáért, lásd itt és itt, valamint a Magyar Tudományban megjelent érdekes interjút. A beszélgetés alább megtekinthető, és ha már Záróra, akkor egy korábbi Lax Péter (aki a Nobel-díjhoz mérhető Abel-díj és Wolf-díj birtokosa) interjút is betettem.
Életének 80. évében elhunyt Ilya Piatetski-Shapiro, a Szovjetunióban sokáig elnyomott, később világhírűvé vált és Wolf-díjat nyert matematikus, a tel-avivi és a Yale egyetem professzora. A modern számelmélet központi kérdéseit kutatta, eredményeit felhasználták a Fermat-sejtés bizonyításához is. Fő tézise, az ún. 'megfordítási tétel' mintegy 25 év munkájának eredménye. Moszkvában született, a matematika akkor keltette fel érdeklődését, amikor gyerekkorában megismerkedett a negatív számok fogalmával.
Eric Lander matematikus, az MIT biológia-professzora lett Barack Obama tudományos és technológiai tanácsadó testületének társelnöke. A másik társelnök Harold Varmus Nobel-díjas sejtbiológus, az elnök pedig John Holdren. Lander matematikusként szerzett doktori fokozatot Oxfordban, ahol kombinatorikát és algebrai kódelméletet tanult. Később bátyja hatására kezdett biológiával foglalkozni, végül rátalált a genetikára.
Nyakunkon a Valentin-nap. Mit tegyünk, ha kedvesünk matematika-mániás? Vegyünk neki ízléstelen plüssállatot? Héliummal töltött piros lufit? Nyálas romantikus regényt? Fényképes bögrét 'drágaságom' felirattal? Nem. Ezekkel könnyen lehet, hogy a várttal éppen ellentétes hatást érünk el. Van viszont egy ellenállhatatlan ajándék: a Valentin-napi függvény.
Nemrég olvastam az alábbi matematikatörténeti érdekességet egy könyvben [1], amely szerint elképzelhető, hogy a legnevezetesebb fraktál, a Mandelbrot-halmaz eredetét Szegeden kell keresni.
A Wall Street Journal is beszámolt róla, hogy a CareerCast nevű amerikai álláskereső portál öt szempont alapján (stressz, munkakörnyezet, fizikai terhelés, kereset, perspektíva) rangsorba rendezte a szakmákat. Az első helyen a matematikus végzett, ezt tartják tehát összességében a legjobb szakmának (medián kereset 94000$ évente). Michael Palin nem jó lóra tett, mert a legrosszabb a favágóknak. Érdemes még megjegyezni, hogy a húsz legjobb foglalkozásnak több, mint a fele erősen a matematikára épül.
Egy kis szemezgetés a 200-as listából:
A blog minden olvasójának az alábbi animációval kívánok kellemes fraktálkarácsonyt. A baloldalon egy igazi karácsonyfa látható, a villogó fraktál pedig innen van. Egyben ez az előzetese egy fraktálos posztsorozatnak, amit az új év elejére tervezek.
Másfél évvel ezelőtt Anna, egy középkorú afro-amerikai háziasszony Marylandből, két év várakozás után új vesét kapott. Férje szívesen lett volna lett donor, de vércsoportjaik nem egyeztek. Mivel immunrendszere különösen érzékeny volt, még az egyező vércsoportú emberek 96%-ával is inkompatibilis volt szervátültetés szempontjából. Ma Anna teljes értékű életet él, köszönhetően annak, hogy megkapta egy Kaliforniában élő férfi veséjét. Miért küldte el a kaliforniai férfi a veséjét a kontinens átellenes felébe egy idegennek?
Egyre többen vállalják tudatosan Down-szindrómás magzatuk kihordását Nagy-Britanniában, számolt be két héttel ezelőtt a Poronty. A BBC-től átvett hír más helyeken is megjelent a médiában. Mint hamarosan kiderül, ez az állítás a statisztika félreértésén alapul.
Néhány nappal ezelőtt egy hatalmas tűzgolyó szelte át az eget Kanada felett és felrobbant, majd lezuhant valahol Saskatchewan tartományban. Viszonylag friss hír, hogy megtalálták néhány darabját, aminek egyetlen grammja 10 dollárt ér, a tudományos értékéről nem is beszélve. Ebben a bejegyzésben azt szeretném illusztrálni, hogyan segíthet a geometria a meteoritok fellelésében.
Nemlineáris dinamika került az index.hu főoldalára, ráadásul egy szép szegedi eredmény kapcsán. Konkrétan az alábbi cikkről van szó: B. Bánhelyi, T. Csendes, B.M. Garay, and L. Hatvani: A Computer-Assisted Proof of ∑₃-Chaos in the Forced Damped Pendulum Equation, SIAM J. Appl. Dyn. Syst. 7(3) pp. 843-867 (2008). A médiában több helyen is megjelent a hír az index mellett (pl. itt és itt). A cikkben (amelyet az egyik legrangosabb alkalmazott matematikai folyóiratban publikáltak), a szerzők igazolják azt a számítógépes szimulációk alapján korábban felállított sejtést, hogy a periodikusan gerjesztett ingának lehetnek kaotikus megoldásai. Ami érdekes, hogy egy számítógéppel segített bizonyításról van szó. Ez a módszer az utóbbi időben több nagy sikert is hozott a dinamikai rendszerek terén, például Warwick Tucker is így tudta bebizonyítani blogunk háttérképe, a Lorenz-attraktor létezését, ami a szimulációkból már évtizedek óta meg volt sejtve. Itt a blogon is lesz majd külön bejegyzés arról, hogy pontosan mit jelent ez az új szegedi eredmény. Addig is néhány video letölthető innen.
A Természet Világa novemberi számában több matematikai cikket is olvashatunk. Lovász László, akit 60. születésnapja alkalmából köszöntöttek, elmeséli találkozásait az alkalmazott matematikával. A diákpályázatok között is van három matematikai tartalmú, melyek témái a német márka kódolása, Kalmár László, valamint Hanoi tornyai. Jánosi Imre írása pedig egy Rejtő Jenő regényeibe illő megtörtént esetet mesél el, amelyben a világ legnagyobb csukája címért folyó könyörtelen harcban egy matematikaprofesszort és a Banán Jimmy nevű gengsztert is bevetik.
Pár nap van hátra az amerikai elnökválasztásig, és John McCain kampányának egyik fő motívuma, hogy ő egy igazi maverick. A maverick (eredetileg betöretlen csikó) nagyjából egy olyan embert jelent, aki független, önálló, elvei mellett kiáll akár a saját pártjával szemben is. Ezzel is próbálják McCaint megkülönböztetni a rendkívül népszerűtlen Bushtól. A demokraták szerint persze McCain egyáltalán nem maverick, hanem Bush pepitában. Hogy ennek mi köze a matematikához? Semmi, de egy matematikai konferencián készítettem pár hónapja az alábbi fotósorozatot, amiből kiderül, hogy az igazi maverickek a University of Texas at Arlington campusban vannak. A fényképek egy 45 perces időintervallumon belül készültek.
Richard Dawkins biológus, aki számos kiváló ismeretterjesztő könyvet írt az evolúcióról, és az Oxfordi Egyetem professzoraként 1995 óta töltötte be a Simonyi Károly által szponzorált Chair of the Public Understanding of Science tudományos ismeretterjesztő pozíciót, nyugdíjba vonult. Oxfordban tegnapelőtt hozták nyilvánosságra, hogy utódja Marcus du Sautoy matematikus lesz. Du Sautoy, akinek a szakterülete a számelmélet, a csoportelmélet és a zéta-függvények, már régóta foglalkozik matematika-népszerűsítéssel és ismeretterjesztéssel. Angliában közismert ember, számos alkalommal szerepelt a médiában. A Guardian oldalán meg is hallgatható a vele készült interjú. A BBC nemrég vetítette a du Sautoy által készített, The Story of Maths című, a matematika történetét feldolgozó négyrészes dokumentumfilmet, ami állítólag nagyon jó lett. Még nem láttam, de ha sikerül megnéznem, majd írok róla. Mindenesetre du Sautoy kinevezése erre a fontos posztra nagyon jó hír a matematikának.
.jpg)
A mai bejegyzés Ruzsa Imre matematikus tanulságos és szórakoztató meséje, ami eredetileg a tudományos teljesítmény mérésének visszásságai kapcsán íródott, de könnyen találunk párhuzamot az élet más területeivel is, így mindenki számára élvezetes olvasmány. A tanmesét a szerző szíves engedélyével közöljük.
Képzeljük el, hogy van egy hatalmas birkanyájunk, amelyiknek minden tagja érzékeny valamilyen fertőző betegségre. Szerencsére a betegség ellen van vakcina. Elkezdjük beoltani a nyájunkat, de a végén észrevesszük, hogy egy birka kimaradt. Érdemes-e azzal vesződnünk, hogy kinyomozzuk, melyik birka volt az? Nem feltétlenül, hiszen ha esetleg meg is betegszik, a többi birkát nem tudja megfertőzni, mert azokat mind vakcináltuk. Mi van akkor, ha két birkát hagytunk ki? Ha hármat, négyet, és így tovább? Ha elég nagy a birkanyájunk és néhány birkát kihagyunk, akkor még mindig nagyon kicsi az esélye annak, hogy egy fertőzött birka pont egy oltatlan birka mellé kerül és meg tudja fertőzni. Összességében a nyájunk immunis lesz, és egy fertőzés nem tud elterjedni. Meddig mehetünk el? Kihagyhatunk-e mondjuk 10%-ot?
Régen a matematika magányos sportnak számított. Művelői csendes egyedüllétben töprengtek, míg rá nem jöttek valamire. Esetleg leveleztek más matematikusokkal, de egy levélváltás hónapokig tartott. Sőt, a reneszánsz Itáliában egyesek gondosan titkolták az általuk kitalált módszereket. Tartaglia, aki felfedezte a harmadfokú egyenlet általános megoldóképletét, nem árulta el senkinek. Inkább azzal menőzött, hogy bármilyen harmadfokú egyenletet meg tudott oldani. Végül elárulta a képletet Cardanonak, de megeskette, hogy titokban tartja. Cardano azonban könyvében publikálta a később róla elnevezett képletet. A könyvekhez nagyon kevesen fértek hozzá. Egyeseknek volt néhány tanítványa, akiknek elárulták, amit tudtak. Nagyjából így mentek a dolgok.
Aztán jött Erdős Pál és minden megváltozott.
Szeptember 26-án lesz a Kutatók Éjszakája, országszerte sok érdekes programmal.
Szegeden az alábbi matematikai rendezvényeken lehet részt venni:
Tegnap egy spanyol parkolóházban meghökkentő díjszabással találkoztam. Az első perc 0,44 euróba kerül, minden további perc pedig 0,02167 euróba, vagyis 2,167 centbe. 0,02167 per perc??? Vajon hogyan találták ki ezt az elsőre eszementnek tűnő díjszabást?
Sokaknak volt egyik kedvenc számítógépes játéka a Railroad Tycoon, amelyben különböző történelmi korokban kellett vasúttársaságot építeni és menedzselni. Persze a konkurrenciát is le akarta nyomni az ember, amihez ügyesen optimalizálni kellett a vasútjainkat. Holland matematikusok most ezt élesben játszhatták. A Nieuw Archief voor Wiskunde című holland matematikai magazin a közelmúltban érdekes cikkben számolt be az új holland vasúti menetrend kidolgozásáról, amelyet nagyrészben az amszterdami Center for Mathematics and Computer Science (CWI) matematikusai készítettek, és munkájukkal egy rangos nemzetközi díjat is elnyertek. A team egyik tagja ráadásul egy fiatal magyar matematikus, Maróti Gábor.
A címben feltett kérdésre a válasz: nem. A bejegyzés apropóját Czeizel Endre szolgáltatta, aki nemrég a Békés megyei matematikatanárok konferenciáján Neumann János életéről tartott előadást. A helyi hírlap tudósítása szerint az alábbiak hangzottak el:
„...matematikából doktorált Budapesten. Mindez 1925-ben történt. Öt évvel később már a Princentoni egyetemen tanít. Egy év után, 1931-ben már professzor. Czeizel nem minden kritika nélkül említette meg, hogy [Neumann] időközben pályázott a szegedi egyetem egyik álláshelyére, de alkalmatlanság címén elutasították.”
Lássuk, mi is történt valójában.
Gyerekkoromban gyakran játszottam a következőt a számológépemmel: induljunk ki egy tetszőleges számból, majd kezdjük el nyomkodni a √ gombot. Kapunk így egy számsorozatot, pl. ha a kiindulási számunk 9, akkor a következőket: 3, 1.73205, 1.31607, 1.1472, 1.07108,..., egyre kisebb, de 1-nél nagyobb számokat kapunk. Öt tizedesjegy pontossággal számolva még kb. 20 lépés és eljutunk az 1-hez, aminek a négyzetgyöke önmaga. Ezt a kísérletet megismételhetjük más kiindulási értékekkel is: azt kapjuk, hogy ha 1-nél nagyobb számból indulunk, akkor egy csökkenő sorozatot kapunk, míg 1-nél kisebb (de pozitív) számokból indulva növekvő sorozatot kapunk. De minden esetben előbb-utóbb eljutunk az 1-hez (valójában persze csak konvergálunk 1-hez, de a számológép véges pontossága miatt a kijelzőn egy idő után az 1-es szám fog megjelenni). Ezt a jelenséget úgy hívjuk, hogy az 1 a négyzetgyök-függvény attraktív (vonzó) fixpontja.
