Ez utóbbi a célja ennek a blognak is, amely tudomásom szerint az első magyar matematika blog. Természetesen nem csak járványokról lesz szó, hanem az alkalmazott matematika, főleg a differenciálegyenletek és a dinamikai rendszerek eredményeiről és alapfogalmairól közérthető szinten, valamint minden matematikai vonatkozású hírről, eseményről, ami engem is érdekel. A fejlécben látható képek saját kutatásaimból jönnek (egy végtelen dimenziós dinamikai rendszer generálta objektumok vetületei), a háttér pedig Jared Tarbell barátom Lorenz-attraktoron alapuló grafikájának módosítása.
Visszatérve a járványokra, van néhány nagyon egyszerű kérdés, amit matematikai okoskodással könnyedén megválaszolhatunk. Hogyan lehetnek sikeresek az oltási programok, amikor a vakcinák nem 100%-os hatékonyságúak? Miért van az, hogy nem kell feltétlenül mindenkit beoltani ahhoz, hogy megakadályozzuk a járványt? Hogyan lehet kiszámolni, hogy minimálisan mennyi embert kell beoltani? Mindenki megfigyelhette, hogy ha egy iskolában influenzajárvány tör ki, akkor kezdetben gyorsan nő a beteg gyerekek száma, majd ez egyszer csak véget ér, holott ott van a sok egészséges gyerek, akik elvileg még megbetegedhettek volna, mégis hirtelen abbamaradt a járvány. Mi ennek a magyarázata? Hasonló jelenséget már Albert Camus is leírt A pestis című regényében, amikor a járvány váratlanul visszavonult, látszólag minden ok nélkül. Minderre nagyon egyszerű matematikai magyarázat adható, amit majd a következő posztokban be is fogok mutatni, és talán még az SIR-modellt is ki fogjuk elemezni.
