Július elején Krakkóban rendezték a 6. Európai Matematika Kongresszust. A korább helyszínek: Amsterdam 2008, Stockholm 2004, Barcelona 2000, Budapest 1996, Párizs 1992. Az Európai Matematikai Társulat által szervezett konferenciának mintegy ezer résztvevője volt, tehát méreteit tekintve kb. harmada-negyede a világkongresszusnak (ICM), amit szintén négyévente rendeznek (legutóbb 2010-ben Hyderabad volt a helyszín, 2014-ben pedig Szöul lesz). A létszámbeli különbségnek az európai kongresszus regionális jellegén túl az is az oka, hogy az ICM alapvetően nyitott, míg az ECM-en csak meghívásos alapon lehet előadást tartani, és még a posztereket is erősen szelektálják. Érdekes, hogy az európai kongresszus mindig a foci EB, a világkongresszus pedig a foci VB évében van.
Megnyitó a Jagelló Egyetemen, Auditorium Maximum
Az ICM egyik fő attrakciója a Fields-érmek átadása, de az ECM-en is osztanak nagy presztízsű díjakat. A továbbra is jelen levő agyelszívást mutatja, hogy a tíz ECM-díjas európai matematikusból öt már az Egyesült Államokban dolgozik.
A képen látható díjazottakról bővebben itt: http://www.euro-math-soc.eu/prizewinners.html
A kongresszuson a matematika minden területe jelent volt, itt a blogon most csak néhány érdekes alkalmazott matematikai témát említek.
Adrian Constantin plenáris előadása nemlineáris hullámelméletről szólt. Talán nem mindenki tudja, de hullámzáskor alapvetően nem a víztömeg halad, hanem energiaimpulzusok haladnak keresztül a vizen. Az egyes vízrészecskék zárt körszerű pályán mozognak - gondolták sokáig, de mint az előadásból kiderült, ez mégsincs teljesen így.
A Felix Klein-díjjal jutalmazott Emmanuel Trelat területe az optimális irányítás és alkalmazásai az űrutazásban. Lenyűgözően érdekes előadásából kiderült, hogyan lehet a dinamikai rendszerek és differenciálegyenletek elméletét (heteroklinikus pályák, invariáns sokaságok) alkalmazni optimális pályák megtalálására. Ezt a gyakorlatban is alkalmazta, numerikus módszereivel számolnak pályákat az Európai Űrügynökség számára.
A How mathematics illuminates biology? című szekcióban többek között arról volt szó, hogy az immunválasz matematikai modellezésével próbálnak hatékonyabb vakcinákat kifejleszteni.
Az előadásokon kívül számos egyéb aktivitás volt a kongresszuson: poszter szekció, kerekasztal-beszélgetések, kiállítóstandok. Meg lehetett tekinteni Kopernikusz néhány kéziratát is.
Mindenki hátat fordít az Elsevier standjának (az előzményekről itt és itt olvashatunk).
Krakkó utcáit is elfoglalta a matematika, a Jagelló Egyetem oktatói és diákjai játékos bemutatókkal és feladványokkal szórakoztatták a járókelőket a belváros több pontján.
A záróünnepségen osztották ki a poszter-díjakat, ahol magyar sikernek is örülhettünk, mivel egy szegedi doktorandusz munkáját is díjazták.
