Az MTA Lendület néven új programot indított, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen új kutatócsoportok létrehozására. A cél az volt, hogy hazacsábítsanak jelenleg külföldön dolgozó, fiatal, de már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, hogy itthon alakítsanak önálló csoportot. Hétfőn hirdettek eredményt, a hat győztest elnézve talán nem túlzás azt mondani, hogy a matematika dominál.
Az egyik kutatócsoport matematikai kriptográfiával foglalkozik, vezetője, Tardos Gábor a vancouveri Simon Fraser egyetemről, Canada Research Chair pozíciójából tér vissza Magyarországra. A kriptográfia a titkosírások, kódok és rejtjelzések tudománya. Nem hiszem, hogy van olyan ember, aki gyerekkorában ne kísérletezett volna valamilyen titkos kóddal. Titkos üzenetekről már az ókorban is voltak feljegyzések, a képen Julius Caesar rejtjelzéséhez használt kerék látható. Verne Gyula Sándor Mátyás című regényében egy titkosított írás o
koz bonyodalmakat, vagy említhetjük Edgar Allan Poe - aki a titkosírások megszállottja volt - novelláit is. A 20. században aztán a matematikusok is beszálltak a buliba, Alan Turingnak és kódfejtő csapatának nagy szerepe volt a második világháborúban: feltörték a németek hírhedt rejtjelző gépét, az Enigmát. Ma pedig, a hackerek korában, mindennapi életünk része a kriptográfia: mobiltelefonos, internetes, bankkártyás tranzakcióinkat lehetetlen lenne végrehajtani bonyolult matematikai eljárások nélkül. A kutatócsoport céljairól részletesebben itt olvashatunk.
A nyertesek között van egy nyelvészeti kutatócsoport is, melynek vezetője, Marcus Kracht szintén matematikus. Kutatási területei a filozófiai logika, formális nyelvészet és a szemantika matematikai elméletei, Bielefeldben a matematikai és számítógépes nyelvészet professzora. Emellett biztosra veszem, hogy másik két kutatócsoport, az evolúciós rendszerbiológia és az asztrofizika is használ matematikai módszereket.
Az MTA ebből az alkalomból még egy animációt is készített:
