Van egy ilyen mondás, hogy a matematika a tudományok királynője. Egy másik mondás szerint a matematika a természettudományok szolgálóleánya. Tulajdonképpen mind a kettő igaz, a köztudatban valahogy mégis az utóbbi szerep dominál. Néhány napja az MTV Nappali című műsorában szerepelt a Gömböc, egy készülő film kapcsán.

Szépen haladt a beszélgetés, míg egy ponton a műsorvezető az alábbi kérdést tette fel: Mire lehet hasznosítani a Gömböcöt? Mire lesz jó? Akár a robottechnikában? Mint Várkonyi Péter válaszából kiderült, könnyen lehetséges, hogy igen (feltételezem, előzetesen már beszélgettek és nem véletlenül jutottak éppen a robotok a műsorvezető eszébe). Adva van egy igazi magyar világsiker, és a kérdés maga mégis azt sugallja, mintha valami technikai részletkérdés megoldása a robotikában magasabbrendű, de legalábbis fontosabb dolog lenne, mint a Gömböc, mint matematikai felfedezés és Arnold régi problémájának megoldása. Képzeljünk el egy fordított szituációt: valaki bevisz egy robotot a stúdióba, ami nagyon élethűen táncol, mosolyog és integet. Megkérdezné-e a műsorvezető, hogy: Nagyon jók meg szépek ezek a robotok, de lehet-e ezt használni valahol, mondjuk a matematikában? Vagy el tudjuk-e képzelni ezt: Kedves Esterházy úr, olvastam a legújabb művét, igazán remek volt, de mégis mire lehet használni az ilyen könyveket? Vagy ezt: Kedves Natasa, nagyon drukkoltam az olimpián, igazán fantasztikus teljesítmény volt az a hajrá, de mégis mire jó egy szűk műanyag kajakban fel-alá lapátolni? A műsorban szerepelt egy dobegyüttes is, de tőlük is elfelejtették megkérdezni, miért hasznos dobolni.

Az augusztusi matematikai világkongresszuson volt egy rendezvény a matematikai ismeretterjesztésről. A Plus magazintól érkezett hölgy három példát hozott fel, ami óriási siker volt a magazinjukban az elmúlt években. Az egyik példa a Gömböc volt, Domokos Gábort is az egekig dicsérte.

A matematikának elképesztően fontos szerepe van nemcsak a fizikában és a műszaki tudományokban, de egyre inkább a biológiában, sőt még az orvostudományban is. A blog egyik célja éppen az, hogy ezt bemutassa. De közben ne felejtsük el, hogy a matematika nemcsak szolgálóleány, hanem királynő is egyben, és a szép és érdekes matematikai eredményeket önmagukban is értékelni kell.

Végezetül itt a videó: a Gömböcről szóló rész 10:45-nél kezdődik. Utána a 19. perctől Hraskó Gábor beszél a hétvégi Európai Szkeptikus Kongresszusról.